„Az egri vártól északkeletnek áll egy magas hegy, az Eged. Voltaképpen Szent Egid vagy Szent Egyed volna az igazi neve, de hogy az Egyed nevet be nem vette soha a magyar gyomor, ma is csak Eged annak a hegynek a neve. Annyira van az Egertől, mint a Szent Gellért-hegy Kőbányától. De sokkalta magasabb és testesebb.” Gárdonyi Géza, Egri Csillagok
Az Egri borvidék talaja szinte teljes mértékben vulkanikus eredetű, legnagyobb részt riolittufa. Ezért olyan különleges, hogy Eger-hegyének fő tömegét eocén mészkő alkotja, csaknem 400 méteres magasságig, a hegy felső harmadában pedig szürke színű triász mészkő bukkan a felszínre, amely több mint 40 millió éve keletkezhetett. A dűlőben napjainkban egészen 501 m tengerszint feletti magasságig húzódik a szőlőtermesztés, így ezek számítanak Magyarország legmagasabb ültetvényeinek (az általában 150-300 méteren található dűlőkhöz viszonyítva).
A déli fekvés és a 20-35%-os meredekség speciális mikroklímát biztosít a szőlőnek. A terület száraz, alacsony az éves csapadékérték és magas a napsütéses órák száma, illetve a meredek felületen a talaj nem sok vizet tud megtartani. A szinte merőlegesen beeső napsugarakat sok helyen a sziklás mészkő talaj visszaveri, így több fokkal melegebb hőmérsékletet hoz létre a talaj felszíne felett. Itt tavasz egészen korán érkezik.
A terület régóta lakott, egyes történészek szerint a Szent István által ide telepített vallonok már szőlőt termesztettek itt. A hegy neve is tőlük eredhet, akik Szent Egyedet nevezték a dűlő „keresztapjának”. A legkorábbi írásos adat egy XIII. századi okiratból származhat, ahol egy Szőlőske nevű falut említenek ezen a területen.
A 1970-es évek végén a gazdák felhagytak az ültetvények művelésével, majd a 2000-es évek elején kezdett újjáéledni a terület, ahol azóta is rendületlen szándéka a termelőknek, hogy kiváló és a vidéknek nagy elismertséget hozó borokat készítsenek.
„Nagy-Eged-hegyet nem szabad semmivel sem összehasonlítani, mivel teljesen egyedi. Burgundiát sem hasonlítják más borvidékekhez, mert etalon. A Nagy-Eged-hegy is ilyen.” Dr. Rohály Gábor, borakadémikus