Dűlőink

AZ EGRI BORVIDÉK

Éghajlati adottságai alapján inkább hűvösebb borvidék, mely természetesen tetten érhető az itt termelt borok karakterében is úgy, mint izgalmas savak, gazdag aromák, nem túlzó tanninok és elegancia. Persze mindezek nem teljesedhetnének ki, ha nem lenne Egernek alapvetően erős karakterű termőtalaja. Ez igen összetett és változatos.

Meghatározó a vulkáni eredetű riolit-tufa altalaj melyet elsősorban igen kötött, mély, gazdag agyagtartalmú barna talaj borít. Ezentúl, azonban lélegzetelállítóan sajátos talaj-összetételű dűlők is színesítik a vidéket, ahol a mész, a pala, a zeolít, a márga, a homokkő… illetve egyszerre több erős karaktert adó kőzet is megtalálható.

A talajösszetétel a finom aroma összetételben és a bor szerkezetében játszik nagy szerepet. 

 Ennek megfelelően a különböző talajtani adottságokkal rendelkező dűlők eltérő jellegű, egyedi borok termelését teszik lehetővé. Például a vulkáni eredetű vékonyabb termőréteggel bíró talajokon termelt borok ásványosabbak, feszesebbek és tömörebbek, míg a magas agyagtartalmú mély termőrétegű talajokon termelt borok testesebbek. Sokszínű és csodálatos! Nem csak a borai, hanem a domborzati felszíne is a vidéknek. Itt található Magyarország egyik legmagasabban fekvő szőlőtermő hegye is a Nagy-Eged-hegy. Az 501 méteres Nagy-Eged-hegyet egyedülállóan összetett meszes talaja, déli fekvése és szinte mediterrán klímája mind arra predesztinálják, hogy nagy borok szülőhelye legyen. Közvetlenül mellőle, a Kis-Eged oldalából került elő a mintegy 30 millió éves ős-szőlőlevél, a „Vitis Hungarica” megkövesedett maradványa.

DŰLŐINK
A ST. ANDREA SZŐLŐBIRTOK NÉGY TELEPÜLÉSEN, KILENC DŰLŐBEN MŰVEL SZŐLŐT. AZ EGRI TERMŐHELYEK NAGYOBB RÉSZÉBEN TALÁLHATÓ ALAPKŐZET A RIOLITTUFA, MELY VULKÁNI MŰKÖDÉS EREDMÉNYE. A FELSŐBB TALAJRÉTEGEK ELTÉRŐ MÉLYSÉGŰEK ÉS KÖTÖTTSÉGŰEK, ÁM A LEGTÖBB DŰLŐ ESETÉBEN AGYAGBAN GAZDAG TALAJOK A MEGHATÁROZÓAK.
Dűlőtérkép
MAGYALOS
EGERSZALÓK
3 HEKTÁR | 6200 TŐ/HEKTÁR
Egerszalók északi részén található dűlő. A vulkáni riolittufán mély, kötött, agyagban gazdag talajjal rendelkezik. Tengerszintfeletti magasság cc. 230 méter. Kitettsége Dél, Dél-Kelet. Területünk: 2,9 hektár. Szőlőfajtáink: kadarka, kékfrankos, merlot. Tőkeszám 6200 tő/hektár. A művelésmód középmagas Guyot-művelés.
Dűlőtérkép
PAP-TAG
EGERSZALÓK
5 HEKTÁR | 6200 TŐ/HEKTÁR
Egerszalók szívében található dűlő. Talaja vulkáni riolit tufán található mély, kötött, agyagban gazdag talaj. Kitettségét tekintve Déli és Dél-Nyugati tető. Területünk: 5,1 hektár. Szőlőfajtáink: pinot blanc, chardonnay, rajnai rizling, viognier, pinot noir, merlot, kékfrankos, syrah, cabernet franc. Tőkeszám 6200 tő/hektár. A művelésmód középmagas Guyot-művelés.
Dűlőtérkép
FERENC-HEGY
EGERSZALÓK
3 HEKTÁR | 6200 TŐ/HEKTÁR
A Ferenc-hegy Egerszalók egyik emblematikus dűlője vulkáni riolittufán található. Talaja tápanyagban szegény és vékonyabb, melynek köszönheti borainak kedves és elegáns szikárságát. Tengerszintfeletti magasság cc. 240 méter. Kitettsége Kelet, Dél-Kelet. Területünk: 3,0 hektár. Szőlőfajtáink: pinot noir, chardonnay, kékfrankos. Tőkeszám 6200 tő/hektár. A művelésmód középmagas Guyot-művelés.
Dűlőtérkép
KOVÁSZÓ
EGERSZALÓK
0,3 HEKTÁR | 10000 TŐ/HEKTÁR
Feltalaja hasonló a Ferenc-hegyéhez, vékony termőrétegű, agyagos és szikár. Fennsík, mely picit északba fordul. Tengerszintfeletti magasság cc. 220 méter. Területünk: 0,3 hektár. Szőlőfajtánk: chardonnay. Tőkeszám cc. 10.000 tő/hektár. A művelésmód alacsony Guyot-művelés.
Dűlőtérkép
BOLDOGSÁGOS
EGERSZÓLÁT
5 HEKTÁR | 6200 TŐ/HEKTÁR
Egerszólát térségében egy 13 millió éves riolittufa ömlés található, melybe a középső miocénban lerakódott kavics és szárazföldi agyagrétegek is rétegződnek. Az erősen tufás altalajt vékony agyagos termőréteg borítja. Kitettsége Dél és Dél-Kelet, a legmagasabb pontja 220 méter körül van. Területünk: 5,4 hektár. Szőlőfajtáink: hárslevelű, furmint, olaszrizling, szürkebarát, viognier, sauvignon blanc. Tőkeszám cc. 6200 tő/hektár. A művelésmód alacsony Guyot-művelés.
Dűlőtérkép
KIS-EGED
EGER
1 HEKTÁR | 8000 TŐ/HEKTÁR
Oligocén mélytengeri képződményeken, Kiscelli Agyagon és Egri Agyagmárgán terül el. A kialakult hűvös, enyhén savanyú meszes, palás, tufás, humuszban szegény és ásványban gazdag talaj különösen ízgazdag borokat ad. Kitettsége Keleti. Területünk: 1,1 hektár. Szőlőfajtáink: pinot noir, furmint. Tőkeszám 6-9.000 tő/hektár. A művelésmód alacsony Guyot-művelés.
Dűlőtérkép
NAGY-EGED-HEGY
EGER
6 HEKTÁR | 6200 TŐ/HEKTÁR
A Nagy-Eged-hegy különleges kőzetű, nem riolittufa, hanem szürke, triászkori mészkő. Erre a triász mészkőre a tengerből egy mészmárga alapú, sárgásfehér üledék, a nummulitesz mész rakódott le. Ez az anyag ma a Nagy-Eged-hegy legjellemzőbb altalaja. Fedő talaja sekély rendzina talaj. A dűlő egészen speciális mikroklímával rendelkezik. A szinte merőlegesen beeső napsugarakat sok helyen a sziklás mészkő talaj visszaveri, így több fokkal melegebb hőmérsékletet hoz létre a talaj felszíne felett. Itt tavasz egészen korán érkezik. A meredek, déli lejtők és a viszonylag sekély talajok miatt a csapadék viszonylag hamar lefut, így a hegyoldal száraznak mondható. Területünk: 6,5 hektár. Szőlőfajtáink: kékfrankos, kadarka, pinot noir, syrah, merlot, chardonnay, furmint, olaszrizling. Tőkeszám 6200-10000 tő/hektár. A művelésmód középmagas Guyot-művelés.
Dűlőtérkép
NAGY-EGED
EGER
4 HEKTÁR | 4000 TŐ/HEKTÁR
A Nagy-Eged-hegy alsó része, „szoknyája”, mely különleges mészköves kőzetén gazdag humusztartalmú feltalaj található. Területünk: 4,8 hektár. Szőlőfajtáink: kékfrankos, syrah, merlot, cabernet franc, hárslevelű, sauvignon blanc. Tőkeszám 4000 tő/hektár. A művelésmód középmagas Guyot-művelés.
duloterkep007
Hangács
Demjén
17,5 HEKTÁR | 5000 TŐ/HEKTÁR
Demjén község területéhez tartozó rendkívüli változatos felszínű termőhely, melynek közepén egy katlan található. Összességében azonban az uralkodó kitettsége déli. A legmagasabb pontja 220 méteren elterülő a Messzelátó tető. Erősen tufás altalajon vékony, agyagos termőréteget hordoz, borai izgalmasak, erősen rusztikus zamattal és feszes szerkezettel rendelkeznek. Szőlőfajtáink: kékfrankos, kadarka, merlot, pinot noir, cabernet franc, hárslevelű, sauvignon blanc. Tőkeszám 5000 tő/hektár. A művelésmód középmagas Guyot-művelés.
EGERSZALÓK
A GYÖNYÖRŰ SZŐLŐSKERTEK, KECSES DOMBOLDALAK, HORGÁSZTÓ, KAPTÁRKÖVEK, ÉS BARLANGLAKÁSOK MELLETT RITKA TERMÁLVÍZ KINCSE ÁLTAL MAGYARORSZÁG PÁRATLAN LEHETŐSÉGŰ KÖZSÉGEI KÖZÉ TARTOZIK EGERSZALÓK.

Az egerszalóki hegyközség területén több mint 350 ha-on termelnek szőlőt. A szőlőtermelés napjainkban a község meghatározó mezőgazdasági ága. Számos család foglalkozik bortermeléssel és borturizmussal is.
A község igazi nevezetessége a föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb, mely az évek során só-domb néven vált ismerté. A 65-68 C◦-os ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan építi az impozáns látványt nyújtó csipkézett, fehér képződményeket.
A nátriumot is tartalmazó, kalcium-magnézium hidrogén karbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. Az évek során a mészkődomb a környék szimbólumává és védjegyévé vált.

Az Európában egyedülálló látványhoz hasonló természeti képződmény még két helyen található a világon, Törökország ázsiai részén Pamukkale-ban, valamint az Egyesült Államokbeli Yellowstone Nemzeti Parkban.
Egerszalók a XVIII. századtól kezdve a gyógyulás helye, a zarándoklatokat egy vak kislány csodás meggyógyulásának a híre indította el.
„Az emlékezet szerint a tekse-szalóki dűlőben találta meg a Mária képet egy vak lány, aki ettől visszanyerte a látását. Ezt azután még több csodálatos gyógyulás is követte. Ezek hitelességének megállapítására 1755-ben Barkóczy Ferenc egri püspök törvényes vizsgálatot rendelt el … Így például beigazolódott, hogy „sok betegek, az orvosoktól már elhagyatva lévén, az egerszalóki szűz Máriához tevén fogadást, azonnal meggyógyultak, mások pedig lelki s testi szükségeikben kívánt enyhülést e sz. helyen leltek”.

Ezért az 1810-es canonica visitatio a képet már kegyelemképnek nevezte.” Kósa Kinga(2000): Egerszalók története
A faluban már a középkorban is volt templom, a ma is látható barokk templom Giovanni Battista Carlone olasz származású mester tervei szerint épült 1738-ban. Legnagyobb benső értékei a Csodatévő Mária-kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária-szobor a XVIII. századból. XIII. Kelemen pápa örök időkre engedélyezett három búcsút Egerszalóknak: Gyümölcsoltó Boldogasszony – március 25., Kármelhegyi Boldogasszony – július 16., Kisboldogasszony – szeptember 8.
Napjainkban különleges jelentőségű az évente megrendezésre kerülő Egerszalóki Ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat, melyet az átlagosan 1500 résztvevőjével, joggal nevezhetjük Magyarország egyik legnagyobb katolikus ifjúsági találkozójának.

LÁTNIVALÓK és SZÁLLÁSHELYEK