A gyönyörű szőlőskertek, kecses domboldalak, horgásztó, kaptárkövek, és barlanglakások mellett ritka termálvíz kincse által Magyarország páratlan lehetőségű községei közé tartozik Egerszalók.

Az egerszalóki hegyközség területén több mint 350 ha-on termelnek szőlőt. A szőlőtermelés napjainkban a község meghatározó mezőgazdasági ága. Számos család foglalkozik bortermeléssel és borturizmussal is.
A község igazi nevezetessége a föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb, mely az évek során só-domb néven vált ismerté. A 65-68 C◦-os ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan építi az impozáns látványt nyújtó csipkézett, fehér képződményeket.
A nátriumot is tartalmazó, kalcium-magnézium hidrogén karbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. Az évek során a mészkődomb a környék szimbólumává és védjegyévé vált.

Az Európában egyedülálló látványhoz hasonló természeti képződmény még két helyen található a világon, Törökország ázsiai részén Pamukkale-ban, valamint az Egyesült Államokbeli Yellowstone Nemzeti Parkban.
Egerszalók a XVIII. századtól kezdve a gyógyulás helye, a zarándoklatokat egy vak kislány csodás meggyógyulásának a híre indította el.
„Az emlékezet szerint a tekse-szalóki dűlőben találta meg a Mária képet egy vak lány, aki ettől visszanyerte a látását. Ezt azután még több csodálatos gyógyulás is követte. Ezek hitelességének megállapítására 1755-ben Barkóczy Ferenc egri püspök törvényes vizsgálatot rendelt el … Így például beigazolódott, hogy „sok betegek, az orvosoktól már elhagyatva lévén, az egerszalóki szűz Máriához tevén fogadást, azonnal meggyógyultak, mások pedig lelki s testi szükségeikben kívánt enyhülést e sz. helyen leltek”.

Ezért az 1810-es canonica visitatio a képet már kegyelemképnek nevezte.” Kósa Kinga(2000): Egerszalók története
A faluban már a középkorban is volt templom, a ma is látható barokk templom Giovanni Battista Carlone olasz származású mester tervei szerint épült 1738-ban. Legnagyobb benső értékei a Csodatévő Mária-kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária-szobor a XVIII. századból. XIII. Kelemen pápa örök időkre engedélyezett három búcsút Egerszalóknak:  Gyümölcsoltó Boldogasszony – március 25., Kármelhegyi Boldogasszony – július 16., Kisboldogasszony – szeptember 8.
Napjainkban különleges jelentőségű az évente megrendezésre kerülő Egerszalóki Ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat, melyet az átlagosan 1500 résztvevőjével, joggal nevezhetjük Magyarország egyik legnagyobb katolikus ifjúsági találkozójának.

0

Kezdjen gépelni, majd nyomjon Enter-t a kereséshez